VAN AKI SZÁMÁRA VAN ÉRTELME AZ ÉLETNEK, ÉS VAN AKI SZÁMÁRA NINCS

Csak az tud hibázni aki tesz valamit. Csak az tud eltévedni aki el akar jutni valahová, és csak az tud tévedni aki gondolkodik. - Az ember mégis arra van kárhoztatva, hogy egyfolytában tegyen valamit, hogy el akarjon jutni valahová és gondolkodjon.

De eljuthatunk valaha a hiba nélküli cselekvéshez, a tévelygés nélküli haladáshoz, és a tévedések nélküli élethez? Nyilván, hiszen szeretjük a magabiztos utazó szerepét, legalábbis egyfolytában úgy csinálunk, mintha tudnánk hogy nekünk mi a jó, és nyilván nem akarunk az egész létezésünk során tévelyegni!

S ha innen nézzük, az egész életünk olyan, mint a vizsgaelőadások hosszú sorozata! Ahol a gyakorlatban bizonyíthatunk és minden nap meg is bizonyosodunk róla, hiszen érezzük az eredményt!

Ha jó úton járunk, elégedettek, boldogok, egészségesek vagyunk! Ha rossz döntéseket hoztunk, annak az eredménye frusztráció, beteges aggodalom és lelkiismeretfurdalás. Ez Isten ajándéka a feladathoz!

A Magyar nyelv pedig, mindezen dolgokhoz egy hiba nélküli útikönyv, egy leírásgyűjtemény! Hogy segítsen ha hibáznál, hogy útbaigazítson ha eltévedsz, és segítsen a gondolataidat rendezni az élet nevű túra útvesztőiben...

Mert van aki számára van értelme az életnek, de van olyan is aki számára nincs. De hidd el, csak rajtad múlik hogy a te életednek van értelme – vagy nincs...

Juhász Zsolt