TEÁZÁS VADON – GYÓGYNÖVÉNYEK A TERMÉSZETBŐL
Azt hiszem, sokan egyetérthetünk abban, hogy a teázás és az erdőjárás is boldogságot okoz. Erdőben teázva pedig kétszer boldogabbak vagyunk – így olvastam valahol. Azt már nem írták, hogy, ha még a teanövényt is saját magunk szedegetjük ehhez, akkor az, további boldogságfaktor lehet.
Amikor az erdő illatai, a tűzben pattogó fa füstje és a frissen főtt tea aromája vesz körül minket egy fárasztó túra után fának dőlve, forró italt kortyolgatva, az testet és lelket is melengető élmény. A természet minden évszakban szolgáltat is ehhez az élményhez sokféle, egészen közönséges, mégis finom tea- sőt kávénövényt is. És, ha csak hideg vizünk van egy túra során, akkor is sok fűszeres virág, levél és gyümölcs aromáját belecsempészhetjük a kulacsunkba egy hideg áztatással.
Ha tea, akkor nem csak a teacserje teafüve jöhet szóba, hiszen régen a reggelikhez, vacsorákhoz fogyasztott teákhoz sok olyan növényt is gyűjtöttek az emberek, amit mindennapi, élvezeti teakánt ittak, ezeket ma is jól ismerjük. A teákhoz a nem erős hatású, aromás gyógynövények és fűszernövények ma is gyűjthetők erdőkben, mezőkön, de a kávé helyettesítésére is ad a természet alternatívákat. A régi népi leleményesség szükségben volt a legnagyobb, így a pótkávékat ínségkávéknak is nevezték, de ez azért nem jelenti azt, hogy ne lennének finomak, vagy legalábbis kipróbálhatóak az erdő adta kávépótlók, még akkor is ha csak ízükben és hangulatban adják meg az élményt, élénkítő hatásuk általában nincsen.
Túrák során minden évszakban találhatunk az esti teákhoz növényeket az erdőkben és a réteken. Télen és kora tavasszal zamatos vesszőkből vagy fenyőtűből főzhetünk teát. Aranysárga és málnaízű tea készül málnavesszőből, szinte illatos fenyőerdőben érezhetjük magunkat, ha a lucfenyő leveles, fenyőtűs hajtásából főzünk teát, de kereshetjük az ősszel termő vadgyümölcsök akár tavaszig is ágakon maradó terméseit, a csipkebogyót, a galagonyát vagy a kökényt is. A lucfenyő ágainak darabkáját kis ízesítőül más teába is dobhatjuk, annak elég pár perc is, és máris kortyolgathatjuk a fenyőerdő ízeit.
Nyáron, amikor a legtöbb növény virágzik, már jobban válogathatunk az ízek között is. Bodzacserje (fekete bodza) virága, hársfavirág, kakukkfüvek, szurokfű és menták adják fűszeres, virágos hajtásaikat ehhez. Szép vörös színű és ízes a patika párlófű vagy más néven apróbojtorján teája. Málnalevél, szederlevél, szamócalevél, eperfalevél és a vadrózsák levele is főzhető teának, különösen zamatos a méhfű és a sokfelé kivadulva növő citromfű levelének forrázata is. Az érett szamócák, vadszedrek, vadcseresznye terméséből pár szem a teába dobva még fokozhatja az ízeket és az élvezetet. Fontos persze, hogy ne szedjük ki a növényeket gyökerestől, egy pár levél vagy hajtás elegendő a teákhoz.
Sok aromásabb, fűszeres növény ízei hideg áztatással is előcsalogathatók, ha otthon vagy a túra során a kulacsba teszünk virágukból, levelükből. Ilyenek pl. a lucfenyő hajtásai, illatos virágok, mint a bodzavirág és a hegyi legelőkön növő, nyár végén virágzó citromos ízű hegyi kakukkfű hajtása is. Gyorsan kiáznak az érett gyümölcsök aromái is az italban, mint az erdei szamócák mennyeien illatos termései, néhány szederszem, de az érett vadcseresznye is, ha kissé szétnyomjuk kézzel. Finom édes-savanykás, ízes italt ad a vadkörte és a vadalma gyümölcse is, ha apróra vágva áztatjuk. Régen nagy mennyiségben is készítettek ezeket, vadkörte- vadalmavíznek, illetve a kökénytermésből a kökényvíznek nevezett áztatott italokat. A hidegen áztatott italokat édesítve és citromlével vagy ezek nélkül is ihatjuk.
Kávépótlásra kipróbálható néhány növény megszárított és megpörkölt gyökere vagy hasonlóképp előkészített termése. A legjobban ismert talán a mezei katáng gyökérkávéja. Termesztett katángból vásárolhatunk is kávépótlót, de ha a vadon növő, első éves, nem virágzó katángtövek gyökereit ősszel felszedjük, apróra vágjuk, megszárítjuk, megpörköljük, majd összetörjük vagy megdaráljuk, akkor készen is van a kávénak való. Hasonlóképp előkészítve a pongyola pitypang gyökere is kipróbálható. A termések közül a héjából kiszedett bükk- és tölgymakkok megszárított magja és a galagonyatermés is pörkölhető kávénak, de, akinek van türelme, a ragadós galaj apró terméskéit is gyűjtheti, pörkölheti, törheti a népszerű keserű, de mégis élvezeti italunk helyett.
Forrás: https://erdokostolo.blogspot.com/2020/12/teazas-vadon-minden-evszakban-kavehoz.html