
MI AZ ALAPVETŐ KÜLÖNBSÉG A MA HASZNÁLATOS ÁBC, ÉS AZ ŐSI ROVÁS JELRENDSZER KÖZÖTT?
Az írás történetével foglalkozó emberek tudják, hogy a világ legnagyobb részén használatos latin ÁBC, az ősi Etruszk ÁBC átvétele. Akik a latin ÁBC-t kitalálták, jól vagy rosszabbul, lemásoltak egy rendszert, amit nem értettek, így újraértelmezték a jeleket. Mindeközben törekvéseiknek egyetlen célja maradt, hogy az ember a gondolatait le tudja jegyezni – esetleg írásban erősítsen meg szóbeli megállapodásokat – és akkor ebben benne van az összes anyagi szükséglethez kapcsolódó írásforma – a könyvírástól a különböző szerződéseken keresztül, a levélváltásokon át, a pénzverésig...

Ezzel szemben akik létrehozták valaha az ősi írásokat, mint például a ma rovásírásnak hívott rendszert, azok egyetlen vonalat nem húztak véletlenül! A terveik szerint a JEL-REND-SZER használata, egyben bevezetés a létezés legmélyebb titkaiba. Minden vonal egy üzenet létezés misztériumáról, miközben az ember megtanulja – persze ha kellően beavatott a tanítója – leckét kap a világ teremtéséből, működéséből, a létezés és az ember céljából, s hogy hogyan teljesíthetjük be azt.

Nos nem kevesebbet, mint ezt vesztettük el olyan ezer esztendővel ezelőtt, amikor elődeink politikai nyomásra áttértek a ma használatos betűkészlet használatára! – Hogy kinek és miért volt útjában ősi örökségünk? – Erre azt hiszem az ősi és a ma használatos két jelkészlet közötti alapvető különbségnél semmi nem ad alaposabb magyarázatot!
Az önző, anyagelvű, csak az anyagon csüngő gondolkodás – tudatlanságból, önzésből, hatalomvágyból, és irigységből, – kiszorította a magasabb rendű, de légiesebb, a lélek és ISTEN felé mutató szellemiséget...
További információ: