JUHÁSZ ZSOLT - A TUDATHASADÁS TUDATOSSÁGGAL GYÓGYÍTHATÓ
Tudathasadásos világban élünk, ebben nincs vita. Abban sem, hogy tudathasadás mindig abból fakad, hogy a tudat elszakad a valóságtól, és elkezd téveszméket ismételgetni, mindenkinek bizonygatni, hogy márpedig az a valóság! A tudathasadás létrejöttének oka pedig, hogy tudjuk, látjuk, érezzük, hogy valami nincs rendben a magyarázatainkkal és ez hihetetlenül bizonytalanná és ingataggá tesz körülöttünk mindent. Ezért a tudathasadásos ember legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy öt perc magabiztosság és tíz perc pánik váltakozásával telik az élete. (Az időtartamot csak képletesen kell érteni, ez lehet egy nap, egy hét, stb.)
A lényeg viszont a tudathasadás legtragikusabb mellékhatása, ami borzasztóan pusztító lelki szenvedést tud okozni!
Nevesen aki megéli és leragad egy a tudatára káros téveszmében, az az idejét sokszor arra pazarolja – az önbizonytalansága megerősítéseként, – hogy görcsösen bizonygatnia kell másoknak, hogy mennyire igaza van!
S mivel az idejét erre pazarolja, a lelke szenvedni kezd, mert az élet célja az idő múlásával egyre távolabb kerül, hiszen a téveszmébe ragadt ember képtelen lesz a továbbfejlődésre.
Mert az élet célja a fejlődés!
Nekünk pedig csak magunkba kell nézünk hogy rájöjjünk, hogy mennyire van meghasadva a tudatunk!
Állj meg egy pillanatra és tedd fel a kérdést: Görcsösek vagy harmonikusak a reakcióim a világra, a többi emberre? Mert ha göcsösek, akkor változni, változtatni kell!
Mert vagy készen állsz a fejlődésre, vagy görcsösen ellenállsz...
Juhász Zsolt
