GYÉMÁNT A SÁROS ÚTON - ZEN TÖRTÉNET
Gudó, a császár tanítója volt. Mégis egyedül vándorolt mint kolduló szerzetes. Egy napon, útban Edöba, a sogunátus kulturális és politikai központjába, egy apró falu, Takenaka felé közeledett. Éjszaka volt és ömlött az eső. Gudó bőrig ázott, Szalmaszandálja darabokra szakadt. A faluhoz közel, egy tanyaház ablakában négy-öt pár szandált pillantott meg, és úgy döntött, hogy vesz magának egyet.
A szandálokat kínáló asszony, látva, hogy bőrig ázott, meghívta éjszakára az otthonába. Gudó köszönettel elfogadta. Belépett, és szútrát recitált a házioltár előtt. Azután bemutatták az asszony édesanyjának és gyermekeinek.
Gudó észrevette, hogy az egész család szomorú, és megkérdezte, mi bántja a szívüket.
- Férjem szerencsejátékos és iszákos - felelte az asszony. - Amikor történetesen nyer, leissza magát és gorombárt viselkedik. Amikor veszít, másoktól kér kölcsönt. Néha olyan tök részeg, hogy egyáltalán nem jön haza. Mit tegyek? - Majd én segítek neki - válaszolta Gudó. - Itt van egy kis pénz. Vegyél nekem négy liter kitűnő bort és valami finom ennivalót. Azután térj nyugovóra. Én itt fogok meditálni az oltár előtt. Éjfél körül a ház ura részegen hazaérkezett.
- Hun vagy asszony? Hukk! Megjöttem! Adj valamit ennem! - üvöltötte a férj. - Nesze, itt van - szólalt meg Gudó. - Útközben elkapott az eső, de kedves felesége meghívott, hogy töltsem itt az éjszakát. Viszonzásul vettem bort és halat, ha akarja, egyen-igyon belőlük! A ház ura megörült. Tüstént felhörpintette a bort, és elterült a padlón. Gudó leült elé meditációba. Reggel, amikor a ház ura felébredt, nem emlékezett az éjszaka történéseiré. - Ki vagy te? Honnanjössz? - kérdezte Gudót, aki még mindig meditációban ült. - Gudó vagyok, Kjótóból jöttem, és Edó felé tartok - válaszolta a zen mester.
A férj elszégyellte magát, és áradozva bocsánatot kért a császár tanítójátóI. Gudó elmosolyodott, és így szólt: - Az életben minden mulandó. Az élet nagyon rövid. Ha folytatod a szerencsejátékot és az ivászatot, akkor nem marad időd más dolgok megvalósítására, és még a családodnak is szenvedést okozol.
A férj hirtelen felébredt az álmából. - Igazad van! - jelentette ki. - Hogyan tudnám meghálálni ezt a csodálatos tanítást? Engedd meg, kérlek, hogy elkísérjelek egy darabon, és vigyem a holmidat! - Ha akarod - mondta Gudó. Útnak indultak. Miután megtettek -több mint öt kilométert, Gudó szólt a férfinak, hogy forduljon viszsza. "Csak még tíz kilométertl" - kérte a férfi. Továbbmentek. - Most már igazán térj haza - szólt Gudó. - Menjünk még húsz kilométert - kérte a férfi. Amikor megtették a húsz kilométert, Gudó így szólt: - Azonnal térj haza! - Követlek az életem hátralévő részében - jelentette ki a férfi. Az újabbkori japán zen tanítók annak a híres mester leszármazási ágának az örökösei, aki Gudó utódja volt. Az utód neve Mu-nan volt, ami azt jelenti: az ember, aki soha nem fordult vissza...