GRANDPIERRE ATILLA - ŐSI MAGYARORSZÁG
Hogyan lehet a valóságnak megfelelő képet vázolni őstörténelmünkről? Krónikaíróink jóformán Géza és Szent István király óta össze kellett egyeztessék krónikáikat a nyugati szempontokkal és értékrenddel. A 19-ik században a nyugati civilizáció frissen kivívott világuralmának megfelelően magasabb szintre emelte többek között hazánk alárendelésére irányuló törekvéseit is. Az addig mérvadónak tekintett ókori krónikákat hiteltelennek minősítette, s ezzel hivatalosan megszüntette az őstörténelem történeti alapját.
Ennek nyomán a Kárpát-medencében megbomlott a viszonylagos béke. Az itt élő népek gyökértelenné vált önazonossága egyre kiszolgáltatottabbá tette őket a hatalomközpontú manipulációnak, annak a modern nemzeteszmének, amely az addig békében élt népeket és népcsoportokat ma is világszerte egymás ellen fordítja. Világszerte zajlik a küzdelem a lélek és a szellem feletti uralomért. Ebben a helyzetben hogyan tudunk elfogulatlan, a valóságnak megfelelő képet alkotni az őstörténetünkről? Hogyan tudjuk visszaszerezni eredeti önazonosságunkat, jövőnk önálló irányításának és népünk felemelkedésének kulcsát?
A modernitás nemcsak a vallásokat és a népeket fordította egymás és a természeti környezet ellen. Szembefordította a tudományt és a vallást, majd a filozófiát és a tudományt, egyoldalúvá tette a természettudományt, ember és élet nélkülivé tette a tudományos világnézetet, majd a világnézetet is darabokra törte. Modern világunkban minden egész széttörött, fogyasztói termékeket kaptunk cserébe. Emberképünk alárendelődött a fogyasztói társadalomnak, és a tudás romjain az emberi lélek a romlás útjára került. Hogyan tudjuk ebben a helyzetben megtalálni az utat az emberiség és a magyarság felemelő jövőjéhez?
A nemzet önazonosság-tudata életfontosságú, hiszen ennek alapján érzünk, gondolkodunk, döntünk és cselekszünk. Életveszélyes, ha olyan képre támaszkodunk, amelyről később kiderült, hogy nem volt eléggé megalapozott. Márpedig a tudományban, úgy tűnik, nem állhat meg a fejlődés, mindig jöhetnek váratlan fordulatok, amelyek mélyebb alapokra helyezik az eddigi felfogást. Soha nem tudhatjuk meg az igazságot? Soha nem lehetünk biztosak semmiben? Ahhoz, hogy végleges érvényűen valós képet alkossunk az őstörténelmünkről, minden tudományágban el kell jussunk a végső alapokig: fel kell tegyük a legalapvetőbb kérdéseket, és meg kell válaszoljuk őket. Ebben a feladatban váratlan segítséget jelent, hogy az átfogó tudomány feltárta a valóság alapelveit, és köztük a végső alapelvet, az életelvet. A végső alapokon felépült átfogó valóságkép segítségével lehetővé vált, hogy minden tudományágban eljussunk az alapkérdések feltevésig és választ is adhassunk rájuk.
Ha a nemzeti önazonosságtudatról van szó, akkor nem elég egy-két tudományág eredményeit összefoglalni. Minden tudományágban az alapkérdések határozzák meg az összképet. Minden tudományágban a legalapvetőbb kérdéseket kell feltárnunk, és meg kell találnunk rájuk a helytálló válaszokat, hogy a végleges, szilárd alapokra építhessük nemzeti identitásunkat. A történelemről alkotott képünk szilárd alapjait a történelem társtudományainak főbb eredményeit összefoglaló térképek egymással megegyező körzetei rajzolják ki.
A történelem elfogulatlannak tekinthető társtudományai között találjuk a természettudományokhoz tartozó tudományágakat, a természetföldrajzot, az embertant, a genetikát, a régészetet, a fémművesség történetét, a régészetet, a vallástörténetet, a népzene összehasonlító filogenetikai vizsgálatát, a népmesék összehasonlító vizsgálatát, a rokon népek történelmi emlékezetében őrzött nyomokat. Az átfogó tudomány, amely kiszélesítette a modern tudomány látókörét és elmélyítette magyarázati rendszerét a valóság alapjáig, lehetővé tette egy átfogó és tudományos természetfilozófia megalapozását, amely elfogulatlan kulcsot adott az őstörténet, az ősi vallás és az ősi nyelvek legfontosabb szimbólumrendszerében és kulcsfogalmaiban rejlő társadalmi értékek megértéséhez.
A tíz legfontosabb társtudomány összegző térképei megdöbbentő módon egybeesnek, végleges érvényű választ adva a magyar nép Kárpát-medencei és egyszersmind eurázsiai őshonosságára. A könyv fejezetei egy átfogó és tíz szaktudományág legújabb eredményeit foglalják össze, a témák elismert szakértői által lektorálva. Fény derül a 40 000 éves élet-, közösség- és természetközpontú eurázsiai ősműveltségre, amelynek szerves folytatása a 7700 éves Ősi Európa, a szkíta-hun-magyar, a mezopotámiai és a mai kínai civilizáció. Körvonalazódik a Selyemút népeinek ősi világképe, a végső valóság mélyreható ismeretén alapuló ősi tudásuk lételméleti szinten, a végső valóságban teljeskörűen megalapozott élet-, közösség- és természetközpontú értékrendje. Az átfogó szemlélet szerint a nemzet az élet kozmikus szerveződésének hét alapvető szintje közül a család és az emberiség közötti szinthez, az egyén pedig a sejt és a család közötti szinthez tartozik. Az egészséges, ökológiai nemzeteszme elősegíti a nemzetek együttműködését és az ökológiai fejlődést.
1. Az átfogó tudomány alapkérdései:
1.1. Élő vagy élettelen a Világegyetem? Mi a Világegyetem, a Természet, a valóság lényege?
1.2. Mi az élet lényege?
1.3. Mi az ember, az értelem lényege?
1.4. Mi az emberiség feladata a Földön? Miben rejlik a történelem célja, természetadta medre?
1.5. Miben rejlik a nemzetek önazonossága? Az átfogó nemzeteszme
2. Természetföldrajz. Milyen körzeteket jelölnek ki a természetföldrajzi tényezők az emberréválás, a magasműveltség kialakulására, illetve megőrzésére?
3. Embertan. Őstörténetünk tisztázásában az embertan alapkérdései a következők:
1. Milyen körzetekben találhatók a helybelihez embertanilag hasonló népességek?
2. Milyen körzetekben találhatók az Árpád népéhez embertanilag hasonló népességek?
3. Mekkora a helybeli és az árpádi nép egymáshoz viszonyított számaránya?
4. Honnan érkezhetett Árpád népe?
Forrás: https://www.youtube.com/@magharakademia
Az előadás alapjául szolgáló könyv megvásárolható:
https://animakonyv.hu/osi-magyarorszag-63208?keyword=Ősi%20Magyarország 23%-os kedvezménnyel