FELFEDEZTÉK AZ ALVILÁGBA VEZETŐ KAPUT?
Egy 990 méter széles mélyedés található a permafrosztban az orosz Távol-Keleten, amely Batagay megagödör névre hallgat. A tudósok megállapították: az alvilág kapujának is nevezett természeti jelenség minden évben hatalmas mértékben, "aktívan növekszik".
Ez lehet az alvilág kapuja
A Geomorphology tudományos szaklapban publikált kutatás szerint az alvilág kapujaként emlegetett, hatalmas kráter a szibériai permafrosztban minden évben egymillió köbméterrel növekszik, ahogy a fagyott talaj olvad.
A kráter – hivatalos nevén a Batagay (más néven Batagaika) kráter – egy lekerekített sziklafal, amelyet először 1991-ben észleltek műholdfelvételeken, miután a hegyoldal egy része beomlott az oroszországi Jakutföld északi részén, a Yana-fennsíkon.
Az összeomlás során a hegyoldal megmaradt részén a permafroszt (állandóan fagyott felszíni) rétegei kerültek felszínre, amelyek akár 650 ezer éve is fagyott állapotban voltak; ez a legidősebb permafroszt Szibériában és a második legrégebbi a világon.
Az új kutatások szerint a Batagay megaszakadék sziklafala, vagyis a főfala a permafroszt felolvadása miatt évente tizenkettő méteres ütemben húzódik vissza. A hegyoldal beomlott szakasza ötvenöt méterrel süllyedt a főfal alá, ami szintén gyorsan olvad és ennek következtében süllyed.
A gyors permafroszt-olvadás jellemzői széles körben elterjedtek, és megfigyelhető, hogy a sarkvidéki és szubsarkvidéki, jégben gazdag permafroszt-terepeken növekednek. A Batagay megasüllyedésből elveszett jég és üledék mennyisége azonban "kivételesen nagy" a mélyedés puszta mérete miatt, amely 2023-ban 990 méter széles volt
– mondta a kutatócsoport a LiveScience online tudományos portálnak.
Döbbenetes mennyiségű jég olvadt el
A megasüllyedés 2014-ben még 790 méter széles volt, vagyis kevesebb mint tíz év alatt 200 métert szélesedett. A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy növekszik, de ez az első alkalom, hogy számszerűsítették a kráterből kiáramló olvadék mennyiségét. Mindezt műholdfelvételek, helyszíni mérések és a Batagayból származó mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok adatainak vizsgálatával tették.
Az eredmények azt mutatták, hogy több mint tizennégy gízai nagy piramisnak megfelelő mennyiségű jég és üledék olvadt le a hatalmas "megahalomról", mióta összeomlott.
Az olvadás mértéke az elmúlt évtizedben viszonylag állandó maradt és főként a kráter nyugati, déli és délkeleti peremén lévő főfal mentén zajlott – magyarázták a szakemberek.
A tudósok szerint a Batagay "még mindig aktívan növekszik", de van egy határ, ameddig terjeszkedhet. A kráter belsejében megmaradt permafroszt mindössze néhány méter vastag, így "a további mélyülés lehetősége gyakorlatilag már kimerült az alatta lévő alapkőzet geológiája miatt".