BÖLCSESSÉGEK KÖNYVE - SUMÉR JÓ TANÁCSOK AZ ÉLETHEZ
A régi korokban barbárok voltak az emberek?! Egy mai ember az oktatás, a filmek ábrázolásmódja miatt ezt gondolja róluk. Közben ha a dolgok mélyére nézünk, azt látjuk, hogy az emberek világa, nem is változottt olyan sokat az elmúlt néhány-ezer évben. Elég ha elolvassuk ezt a kb. négyezer éves bölcsesség-gyűlyteményt, amit akár tegnap is írhattak volna. A valóság az hogy bölcsek voltak régen is, ma is, a kérdés az hogy hányan hallgattak, hallgatnak rájuk...
SUMÉR BÖLCSESSÉGEK:
1. Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!
2. Részrehajló embertől sose kérj tanácsot!
3. Nem érsz célt, ha ügyedet kicsinyíted!
4. Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval,
okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj -
ígéidet úgy mérd, mint drágaköveket,
melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!
5. Sértőt, gyalázkodót messzire elkerülj,
s magad se szólj soha félvállról senkihez!
6. Maga fejére hoz az szégyent, aki sokat fecseg!
7. Perlekedők közé soha ne vegyülj,
környékét is kerüld el a veszekedésnek!
Civódásukban bírájukká tesznek,
viszályukban tanúként megidéznek!
8. Ne tégy rosszat ellenségeddel!
9. Rossz tett helyébe jót cselekedjél!
10. Ellenséged iránt irgalmas légy!
11. Soha ne járj a rosszak tanácsán!
12. Kenyeret szelj az éhezőnek,
bort tölts a szomjúhozónak,
a szűkölködőt fölruházzad,
tiszteld az alamizsna-kérőt -
ott fönn az isten, istene, örvend,
Samas örvend - jóval fizet a jóért!
13. Segíts a segítséget-kérőn,
tégy jót mindig-örökké!
14. Szolgáidat túlságosan meg ne terheld!
15. Feleségül örömlányt el ne végy -
ezerszámra volt szeretője;
papnőt se végy -
istenére ügyel csak;
szajhát se -
bárkivel bujálkodik;
mindezek csupán bajt hoznak fejedre!
16. Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:
a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!
Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál -
csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!
17. Régi példaszó mondja
Neked is át kell menned az alvilág folyóján.
18. Hogy nyugodt alvásod legyen,
pontosan végezd a dolgodat!
19. Az erős munkája bérét,
a gyönge gyermekei árát eszi meg.
20. Cifrán öltözik, a köszönést se fogadja -
nagyon jól mehet már a sora!
21. Elmégy és elveszed az ellenség földjét -
eljön az ellenség és elveszi a te földedet.
22. Akit szeretsz,
annak igáját is húzod.
23. Gyürkőzz neki -
isten is megsegít.
24. Ha rosszat teszel barátoddal,
mit cselekszel majd ellenségeddel?
25. Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon -
csak isten óv meg a veszedelemtől.
26. Az okos egyszerű vászonnal födi be magát,
az ostoba pompázó köpenybe öltözik.
27. Legyen urad, legyen királyod -
de a főnöködtől féljél!
28. Ha férje-ura tehetetlen -
bizony, csak szolgáló az asszony!
29. Szavam megkülönböztet az emberektől -
szavam az emberek közé sorol.
30. A tél gonosz.
Értelme csak a nyárnak van.
31. A hús - hús.
A vér - vér.
A másik - másik.
És az idegen is mindig idegen.
32. A királynak szánt adó -
a főpohárnok haszna.
33. A barátság felbomlik,
az üzlet örökre szól.
34. Amely kutya átall benn lakni a házban,
rácsok mögé kerül, hideg kövön alszik!
35. A szemfényvesztő jobbra-balra kacsint,
törvényt ha tesznek, a bírót becsapja -
ám Samast ő se vezetheti félre!
36. Született ember még nem jutott örökkévalóságra,
elpusztul a halandó, minden milyével egyetemben.
37. Távoztasd el szíved rossz álmait,
keserűséget, panaszt messze űzz;
keserűség, panasz álmot fogan,
és az álom megrontja szívedet.
Szabad szívedet ne béklyózza gond-bú,
tested, orcád nevessen!
Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István
Nem a kétségkívül meglevő közönségigény kezdette el velem ezt a könyvet, hanem személyes (bár nyilván sokakéval azonos!) szükséglet: az, hogy (saját) könyvünket ceruzával olvasva mindig meglegyen a lehetőségünk arra, hogy kiemeljük azt, ami legjobban megragad, amit lényegesnek érzünk a világból...
Kristó Nagy István