BHAGAVAD GÍTÁ - KI LÉPHET BE AZ ÖRÖKKÉVALÓ NIRVÁNÁJÁBA?

60. A lázongó érzékek vihara még a törekvő bölcsnek elméjét is elragadja.

61. Érzékeit megzabolázva, harmóniában kell maradnia, és legfelsőbb célja Én legyek(A LEGFELSŐBB ÚR). Mert aki ura érzékeinek, annak tudása jól egyensúlyozott.

62. Ha az érzékek tárgyaival foglalkozik a gondolat, fölébred a ragaszkodás, a ragaszkodásból vágy fejlődik, a vágyból pedig harag.

63. A haragból tévelygés származik, a tévelygésből zavart emlékezet, a zavart emlékezet megsemmisíti az értelmet, és akinél ez megsemmisült, az elveszett.

64. De a fegyelmezett én, akinek érzékei, habár érzékiek között él, már nem vonzódnak és nem is irtóznak, az ÉN uralmában áll és eléri a békét.

65. E békében elhal minden fájdalom, mert akinek kedélye békés, annak értelme hamar megtalálja az egyensúlyt.

66. Tiszta értelme nem lehet annak, aki nincs harmóniában, és aki nincs harmóniában, annak számára nincs elmélyedés, aki nem tud elmélyedni, annak számára nincs béke, és aki nem békés, hogyan lehetne boldog?

67. Ha az elme enged a száguldó érzékeknek, azok úgy magukkal ragadják az értelmet, mint vízen a szél a sajkát.

68. Tehát aki érzékeit az érzékiekkel szemben teljesen megfékezi, annak értelme egyensúlyozott.

69. Ami minden lény számára éjszaka, az a fegyelmezett embernek az ébrenlét ideje; amikor ébren vannak a többiek, a bölcsnek, akit lát, akkor van éjszaka.

70. Az találja meg a békét, akibe minden vágy úgy ömlik, mint folyamok az óceánba, amely telve van vízzel, de mozdulatlan marad, nem pedig az, aki vágyik a vágyakra.

71. Aki minden kívánságot elhagy, ki vágyak nélkül megy előre, érdek nélkül, önzetlenül: a Békét az megtalálja.

72. Ez az ÖRÖKKÉVALÓ állapota. Aki idáig eljutott, az megtéveszthetetlen. Aki megállapodott benne, még ha halálának órájában is, az ÖRÖKKÉVALÓ Nirvánájába1 lép.

Részlet a Bhagavad Gítából...