AZ EMBER OTT VAN FÖLDÖN VIZEN LEVEGŐBEN VILÁGŰRBEN

ÉS HA AZT KÉRDEZED MI A KÖZÖS PONT? AZ, HOGY AZ EMBER MÁR NEM CSAK A FÖLDET, A VIZET, A LEVEGŐT, DE AZ EGET IS TELESZEMETELI. De mi a szemét? A szemét mindig az, ami nincs a helyén! A természetben ahol minden a helyén van, nincs szemét, hiszen minden átalakul, hasznosul! Ebből is látszik hogy az ember intelligenciája még messze elmarad a természet intelligenciájától. Hiszen ahol megjelenik az ember, előbb-utóbb mindent beborít szeméttel. A földet, a vizet, a levegőt, de már az eget is!

Aztán amikor a gond egyre nagyobb lesz, elkezd gondolkodni hogyan hozhatná ezt az egészet rendbe?

Egyes számítások szerint mintegy 900 ezer darab egy centiméternél nagyobb objektum kering Föld körüli pályán másodpercenkénti tíz kilométeres átlagos sebességgel (csak hogy el tudjuk képzelni: ez egy polgári repülőgép sebességének a negyvenszerese). És akadnak persze jóval nagyobb tárgyak is, pl. kiszuperált műholdakról levált darabok, valamint régi hordozórakéták ún. rakéta-fokozatai, melyek tömege elérheti akár a 2-10 tonnát is.

EGYRE NAGYOBB GONDOKAT OKOZ A FÖLD KÖRÜL FELGYÜLEMLŐ ŰRSZEMÉT

Fontos megjegyezni, hogy az "űrszemét" jelentős része valójában nem szemét, hanem hulladék, vagyis - elviekben - újrahasznosítható lenne. Ám jelenleg a japán fejlesztési kísérletek ellenére sem áll rendelkezésre olyan technológia, mellyel költséghatékonyan össze lehetne gyűjteni az apróbb darabokat is.

Az űrszemét eltakarítását célzó japán misszió elérte első jelentősebb eredményét: műholdja sikeresen megközelített egy rakétaroncsot, majd lefotózta azt.

Az ember technológiai fejlettségének köszönhetően, már nemcsak a Földet szemeteli tele, de a világűrt is; az alacsony Földi körüli pálya mára tele van űrszeméttel. A törmelékmező a Kessler-effektus révén okozhat hatalmas gondokat. A Kessler-szindrómaként is ismert jelenség lényege, hogy a világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő. Ennek a végeredménye az lesz, hogy a Föld körüli űr annyira zsúfolttá válik, hogy mindenfajta tevékenység ellehetetlenül, legyen szó a műholdak működéséről vagy az űrutazásról.

Ez nem valami távoli probléma, amivel a jövőben kell foglalkozni. A NASA-nak már több vészhelyzeti manővert végre kellett hajtania, hogy a Nemzetközi Űrállomás ne ütközzön a törmelékekkel. Jelenleg több űrügynökség és magáncég is dolgozik a űrszemét-probléma megoldásán; ezek egyike a japán Astroscale vállalat ADRAS-J nevű missziója.

A februárban indított küldetés célja az űrszemét eltakarítása. Az első jelentősebb sikerről a napokban számoltak be:

a japán műholdnak egy sor manőver végrehajtásával sikerült megközelítenie egy H2A rakéta 11 méteres maradványát.

A feladat nem volt egyszerű, mivel az űrszemetet nehéz vizuálisan észlelni és GPS-el sem követhető nyomon a helyzete. Emellett a rakétamaradvány szerkezetének állapota sem ismert, és nem fogad semmilyen parancsot a földi irányítóktól.

Az ADRAS-J űreszköze sikeresen utolérte a követett törmeléket, és több száz méterről lefényképezte azt. A műhold megpróbál majd a rakétafokozat körül keringeni, és további felvételeket készít, hogy felmérje a szerkezetét. Egy második küldetés - az ADRAS-J2 - ugyanezt a roncsot fogja megcélozni, és további képeket készít, végül egy robotkar segítségével megpróbálja biztonságosan eltávolítani a Föld-körüli pályáról.

Az űrszemét, más néven kozmikus hulladék, mindazon mesterséges eredetű tárgyak neve, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba. Ezek a tárgyak főleg a mesterséges holdak és űrállomások kisebb-nagyobb levált darabkái, alkatrészei, valamint használaton kívüli műholdak, alacsony Föld körüli pályán maradt utolsó rakétafokozatok és az űrséták, szerelések során elszabadult eszközök, amelyek együttesen alkotják a kozmikus hulladékot.

forrás: https://www.origo.hu/tudomany/2024/05/ijeszto-kepet-keszitettek-egy-urben-szaguldo-raketarol