AZ ANYATERMÉSZET INTELLIGENSEBB, VAGY AZ EMBER?
Ha kiírnánk egy versenyt, vajon melyik lenne magasabb rendű, az anyatermészet, vagy az ember intelligenciája?
Sokan, köztük elismert tudósok, nem hajlandóak az anyatermészetre, mint intelligens, az élet megtartására és fejlesztésére létrejött modellre tekinteni, sőt folyamatosan véletleneket emlegetve degradálják a természet "tudományos erényeit", céltudatosságát.
Ugyanakkor a profitorientált, ezért legcéltudatosabb oldala a tudósok társadalmának, létrehozott egy egész tudományágat a természet céltudatosságának tanulmányozására és gyakorlati hasznosítására! Náluk a természet céltudatossága nem hit, hanem rövid időn belül realizálható profit kérdése volt, így nagyon hamar bizonyítékok tömegét szállították a természet céltudatosságának.
A tudományág neve biomimetika, és az élőlények "mérnöki célú" tanulmányozásával foglalkoznak.
Ami a kutatásaikban nagyon zavarba ejtő, hogy a jól látható problémamegoldó készség, amivel szerintük minden élőlény rendelkezik. a növény és állatvilág legnagyobb részénél nincs tanulási folyamathoz kötve. Aminek a révén megoldják a feladatukat, az értelem ugyan, de nem tanult, hanem ösztönös tudás, és ránézésre is nyilvánvaló, hogy az ösztönös tudásnak semmi köze a ma egyedüli intelligenciaként ünnepelt emberi gondolkodáshoz.
Példaként, a biomimetika egyik csúcsteljesítménye volt, amikor észrevették, hogy a logikus gondolkodásra elvileg képtelen, szabad szemmel szinte láthatatlan méretű aggyal rendelkező állatok, csodaszámba menő technikai megoldásokat alkalmaznak egy nyilvánvaló, de előttünk emberek előtt ma még ismeretlen intelligencia segítségével. Ez az intelligencia főhajtásra kényszerítette az ezzel foglalkozó mérnököket, akik elkezdtek épületgépészetet tanulni egy hangyafajtól?!?! Végül nem csak tanultak, de a tanultakat egyből a gyakorlatban is alkalmazták.
Így lett a Zimbabwei Hararében lévő Eastgate Centre a modern zöld-építészet egyik megvalósult csodája! Ráadásul az elkészült épület nem egy béna sufni, vagy raktár, hanem egy hatalmas luxusszálloda.
Az elkészült épület Afrikában van, egy olyan helyen, ahol a hőmérséklet ingadozás néha olyan nagy, hogy nappal hűteni kell, éjszaka viszont fűteni. A szóban forgó épületnek még sincs hagyományos légkondicionálása, se fűtése, a hőmérséklet benne mégis egész évben kellemes – ugyanakkor az energiafogyasztása minimális. – Hogyan sikerült létrehozni ezt a modern ember számára kitalált, hamisítatlan varázslatot?
Úgy hogy az épületet tervezése előtt évekig tanulmányozták a termeszvárak felépítését. A Zimbabwében élő termeszek, elég feltűnő, óriási várakat építenek. A méretükhöz képest akkorákat, mint az ember méretéhez képest egy igazi felhőkarcoló. A termeszek felhőkarcolói amúgy több funkciósak. Tehát nem csak azért építik őket hogy ezekben éljenek, hanem azért is, mert gazdasági tevékenységet is folytatnak bennük – itt termesztik fő táplálékukat, egy bizonyos fajta gombát. Hogy ez a gomba termőre forduljon, a hőmérsékletet pontosan 30 Celsius-fokon kell tartani, miközben a kinti hőmérséklet 2 Celsius-fok (éjszaka) és 40 Celsius-fok (nappal) között ingadozik.
A termeszeknek valahogy sikerült olyan nyitható és zárható, hűtő- és fűtőkürtőkkel felszerelt várat építeniük és üzemeltetniük, amelyben pont a kívánt hőmérséklet uralkodik. Az emberek ennek a konstrukciónak a "szabadalmát" vették át, és ez alapján tervezték meg a betonból épített Eastgate Centre-t. Az építőknek a termeszek segítségével, sikerült a légkondicionálására fordított költséget egy hasonló nagyságú épület költségeinek a tíz százalékára csökkenteni. – Ha elgondolkodunk azon, hogy egy átlagember olyan tizenhat évet tanul mire építész lesz, egy dolgozó hangya életciklusát viszont hat hónap és két év közé teszi a mai tudomány… Vajon a hangya mikor és meddig tanulta ennek a hihetetlen technikának a létrehozását, alkalmazását és működtetését?
De más példát mondok: Ha azok az emberek akik Eastgate Centre-t építették, működtetik, hirtelen elköltöznének a környékről; kik és hogyan üzemeltetnék tovább az épületet? Ki építene helyette másikat? Egy hangya ennyivel intelligensebb lenne mint az ember? – Ráadásul csak egy pillanatra, gondoljunk bele abba a tökéletes racionalitásba, amit a hangya képvisel az emberrel szemben. Hiszen a hangya nem csak egy épületet emel ahol alszik, nem ázik, és ha kicsit több pénze van akkor jöhet a jó dizájn, – hanem felépíti a számára tökéletes életteret, ahol a természettel harmóniában élhet.
Ugyanakkor mi szab határt a hangya intelligenciájának? Mi vagy ki mondja meg neki, hogy a zsenialitását nem használhatja másra, csak arra hogy megteremtse az otthona tökéletesnek tűnő egyensúlyát? Vajon megismerhető az a tudatosság ami vezérli ezeket a zsenialitásuk mögött amúgy egyszerűnek tűnő lényeket?
AZ ANYATERMÉSZET INTELLIGENCIÁJÁVAL VAJON FELVEHETŐ A KAPCSOLAT?
S HA IGEN AKKOR HOGYAN?
Ennek a sorozatnak a következő részében erről lesz szó…
