A VILÁG LEHET SOKKAL TÖBB MINT AMI LÁTHATÓ?

 Szemjon Kirlián orosz mérnök már 1939-ben felfedezett egy speciális fényképezési eljárást. Ennek a titka a következő: a megjelenítendő tárgyat vagy testrészt nagyfeszültséggel gerjesztett koronakisüléssel világította meg. Ennek eredményeképpen megjelent a fotólemezen a vizsgált tárgy kisugárzása. Ezt nevezik Kirlián-effektusnak. Ennek a módszernek a hátránya, hogy nem mutatja meg minden apró részletében az aurát. Például nem mutatkoznak meg az energiavezetékek, de általános benyomást azért szerezhetünk auránk állapotáról, és ami a szkeptikusoknak a legkézenfekvőbb: az aura létezéséről.

 Azon lehet vitatkozni továbbra is, hogy a Kirlián-effektus az a valódi aurát jeleníti-e meg, vagy csak egy részét, esetleg nem is az aurát, hanem valami mást. Mindenesetre a Kirlián-effektus elgondolkodtató tudományos tény. A szovjet tudós negyven éven át tökéletesítette a módszerét. Egyik elhíresült eredménye a "fantomlevél-effektus", amely abban áll, hogy ha egy falevél egy darabját levágjuk és közvetlenül ezután Kirlián-eljárással lefotózzuk, akkor a várttal ellentétben nem csupán a csonka falevél kisugárzását fogjuk viszontlátni, hanem az eredeti falevél auráját.

 Tehát érdekes, hogy a fotón az egész levél akkor is létezik, ha az egyik felét fizikailag levágják.

 A jelenségen lehet vitatkozni, de gondolkodó embernek ez azt jelenti, hogy a valóságnak sokkal mélyebb rétegei vannak, mint amennyit képesek vagyunk az öt ézékszervünkkel felfogni bebőle…