A VILÁG LEGŐSIBB ÉPÍTMÉNYEI MIATT VÉGRE ÚJRA LEHET ÍRNI A TÖRTÉNELMET?
SENECA, LUCIUS ANNAEUS (i. e. 4–i. sz. 65) római filozófus, író és államférfi, azt mondta: Jaj annak a népnek amelynek a történelmét az ellenségei írják... Az idők során sok minden változott, de ez sajnos nem, így a történelem tudományra enyhén szólva nehéz egzakt, a tényeken alapuló ágazatként tekinteni, hiszen van hogy régiónként egészen más dolgot tanítanak követőiknek a világban történt eseményekről. A legjobb példa erre az Indiai történelem, amit a nyugati egyetemeken egy tollvonással, sokezer év mínusszal tanítanak, mert eddig nem illeszkedett a nyugati kronológiához.
De talán most valami megváltozik?
Persze nem először találnak olyan dolgokat a régészek, amik megkérdőjeleznek mindent amit eddig tényként kezelt a nyugati történelemtudomány. De eddig megtették többször, hogy simán levegőnek nézték, mint a Tatárlakai leletegyüttest, vagy hamis adatokat tény rangjára emelve, átdatálták a hivatalos kronológiának kényelmetlen felfedezéseket, mint azt Egyiptomban teszik nap mint nap. De ez a feltárás annyira nagyszabású és olyan hírverést kap, hogy felcsillant a remény, hogy emiatt végre valóban át kell hogy írják a nyugati világ történelemkönyveit!
A szóbanforgó neolitikus lelet, ugyanis legalább kétszer idősebb a Stonehenge-nél ami egyszerűen újraírja az emberiség történelmét. Amit a nyugati történészek eddig tudni véltek az ősi civilizációkról, azt végre nyugodtan kidobhatják, és beláthatják hogy az a délibáb amit eddig emlegettek ha valaki megkérdőjelezte őket, a sajátjuk volt.
Amúgy a szóban forgó Törökországi terület annyira gazdag a leletekben, hogy azt mondják, a jövő régészeinek mintegy 150 évre lesz szüksége terep teljes feltáráshoz.
Talán már hallottál a törökországi Göbekli Tepe építményről. Ha még nem, akkor azt érdemes róla tudni, hogy egy különleges neolitikus régészeti lelőhely, amely Törökországban, Délkelet-Anatólia Germuş-hegységében található, közel a szír határhoz, és úgy tűnik itt találhatóak a világ legősibb építményei.
Göbekli Tepe a török világörökség része: kerek-ovális és téglalap alakú építményekből áll, amelyet a nyugati tudósok beakadása miatt, elvileg, vadászó-gyűjtögető népek emeltek Kr. e. 9600 és 8200 között. A szakértők úgy vélik, hogy a mészkőből készült építményt valószínűleg fontosabb társadalmi események és bizonyos rituálék alkalmával használták, és utolsó 1000 éve során legalább háromszor-négyszer átépítették. (A magukat tudósnak mondott emberek itt arra gondoltak, hogy biztosan nagyon ráértek a vadászat és gyűjtögetés közben. Ezért unalmukban fogtak bele ebbe a nagyszabású munkába.)
Az UNESCO szerint Göbekli Tepe az ember alkotta monumentális építészet egyik legelső megnyilvánulása, és a múlt innovatív építési technikáinak bizonyítéka.
Régebbi minden ismert ősi építménynél
Egészen hihetetlen, de mintegy 6000 évvel megelőzte Stonehenge-et, és a sumer korszaknál is régebbinek tartják, amelyet a szakértők eddig az egyik legkorábbi fejlett civilizációnak tartottak.
Tavaly azonban végre megtört a jég, és a régészek végre elismerték, hogy feltehetőleg téves, amit a megalitikus lelőhelyről eddig tudni véltünk.
Korábban azt gondolták, hogy a helyszínen lévő hét-tíz tonnás T-alakú oszlopokat – mint kezdetleges szobrokat – úgy tervezték, hogy embereket vagy mitikus humanoid lényeket ábrázoljanak, hogy kizökkentsék magukat a vadászat és gyüjtögetés egyhangúságából...
De mi lehet a valódi funkció?
Egyesek úgy vélik, hogy a helyet talán temetkezések helyszíneként használták, így feltehetőleg a világ legrégebbi templomát is tisztelhetjük benne. Mások azt állítják, hogy ez volt a híres Édenkert, ahogyan a Biblia is utal rá.
Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem Mérnöki Karának munkatársa azonban azt állítja, hogy a Göbekli Tepe a világ legrégebbi naptárja lehet.
Úgy tűnik, Göbekli Tepe lakói lelkes megfigyelői voltak az égboltnak, ami érthető is, mivel világukat szerinte üstököscsapás pusztította el"
– állítja Sweatman a The Express című lapnak.
A Göbekli Tepét az 1960-as években fedezték fel, de jelentőségét csak 1994-ben ismerték fel igazán. Jelenleg is régészeti munkálatok folynak a helyszínen. Dr. Mehmet Önal, a Harran Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa szerint a teljes lelőhely feltárása körülbelül 150 évig fog tartani.
Újra írja a történelmet
Az elmúlt években számos áttörést értek el, többek között rájöttek, hogy egy igazán ősi civilizáció lakóhelyére bukkantak. A lakóhelyiségek felfedezése ugyanis megcáfolta azokat a korábbi régészeti elméleteket, amelyek szerint a helyszín kizárólag szertartásos zarándokhelyként szolgált.
Ez az elképzelés tehát megcáfolja azt az általános paleontológiai elképzelést, hogy az emberek körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdtek állandó helyekre letelepedni és városokat emelni.
Eszerint tehát mindez jóval korábban történhetett.
Göbekli Tepe tehát újraírhatja mindazt, amit eddig az emberiség történelméről tudtunk.
A folyamatban lévő munkálatokról Dr. Lee Clare, a Német Régészeti Intézet isztambuli részlegének munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben az ásatások a "különleges épületekre" összpontosítanak, amelyeket már részben feltártak, míg más területeket – köztük a talaj alá temetett kőköröket – a jövő generációira hagyják.