A BIZTOS ÚT A MEGVILÁGOSODÁS FELÉ...
Emberemlékezet óta, külső erők képezik az emberi tudatot arra, hogy milyennek lássuk a világot amiben élünk. Sajnos már hosszú évezredek óta, különböző köpenyegekbe bújtatva, de ugyanaz az a rögeszmés, fantázia nélküli embertípus irányítja ezt a folyamatot!
Amit előrelépésként élhetünk meg az csak annyi, hogy Szent inkvizíció, mára Szkeptikus társasággá változott, a fanatikus vallásosság, a tudomány betűihez való foggal körömmel ragaszkodássá, de cél ugyanaz! A többi ember gondolkodásának a minél nagyobb lehatárolása, a miénkhez igazítása azzal az indokkal, hogy a világ nem lehet több annál, mint amit mi el tudunk róla képzelni.
Ezt a gondolkodásmódot a nyugati zsidó-keresztény vallások alapozták meg azzal, hogy kijelentették: Nem kell mindent érteni, elég ha hiszel abban amit mi kinyilvánítunk a világgal kapcsolatban! Majd a buta dogmák nevében elkezdték üldözni, máglyára küldeni a ragyogó, újító szellemeket.
Mára ugyanez az embertípus átnevezte Istent, akinek az új neve: véletlen.
A gondolkodásmód ugyanaz: Régen Isten, ma a véletlen létrehozta a világot, az életet az embert. Ugyanúgy nem kell mindent értened, elég ha hiszel a véletlenekben. Ennek a látszólag különálló két embertípusnak van még egy közös tulajdonsága, az élet értelmetlenségében való nagyon erős hit! Ezt régen Isten kifürkészhetetlenségével magyarázták, ma a véletlenekkel.
Az inkvizíció köntösébe bújt tudatzsugorítók azt terjesztették, hogy aki nem az igaz hitet követi, azt a halála után a pokol örök tüze várja. Ebből az következett, hogy az emberiség azon része akinek lehetősége sem volt találkozni az "igaz hittel", annak az élete eleve elrendelten céltalan, értelmetlen és hiábavaló. Ezzel persze csak az emberiség egy részének az életét tudták értelmetlenné nyilvánítani!
A mai oktatás, aztán a szkeptikus materialisták nyomására, ezt sikeresen kiterjesztette az egész emberiségre. Hiszen az új Istennel, akinek a neve véletlen, sikerült az egész létezést értelmetlenné nyilvánítani. Hiszen a véletlen szinonimája szándék, terv nélküli, értelmetlen, hiábavaló. A vezetésükkel tudományos álláspont lett az élet értelmetlenségben való hit! Amikor még egy gyerek is tudja, hogyha valamire azt mondják neki hogy értelmetlen, azt azért mondják, hogy ne csinálja…
Ugyanakkor Seneca már kétezer éve megírta, hogyha van hiba a világban, azt nem a kívül a dolgokban kell keresni, hanem belül a lélekben. Az eltompult lélek is érzi a hibákat, de mivel rossz helyen keresi képtelen megtalálni a forrását.
Ebben a helyzetben a legjobb amit tehetünk, hogy keresünk egy tiszta forrást...
Juhász Zsolt
