5000 ÉVES SUMER AGYAGTÁBLÁN TALÁLTAK RÁ A MAGYAR REGÉRE

Seton Lloyd vezette angol-török régészeti expedíció, a Sultan Tepe-i ásatásoknál 600 ékiratos agyagtáblát talált, amely egy sumer pap könyvtárának egy része volt. Az egyik agyagtábla a nippúri szegény ember, GIMIL-NIN-UR-TA története.

 Ami számunkra több mint érdekes benne, hogy szinte egy az egyben, egy magyar népi rege, nevezetesen a Ludas Matyi története. Ez a rege még ma is hihetetlenül népszerű Magyarországon, amit jelez hogy játékfilm és rajzfilm is készült belőle.

Máig ható népszerűségét az 1766. január 6-án született Fazekas Mihály alapozta meg, hiszen ő jegyezte le és dolgozta fel, ahogy ő maga írja, egy eredeti magyar rege alapján négy levonásban. Ami érdekes, Fazekas verziója olyan, mintha olvasta volna a Sumer agyagtáblát, és csak néhány dolgot igazított volna át benne, pedig a Sumér táblákat, csak Fazekas Mihály halála után több mint száz évvel találták meg.

Dióhéjban a Sumer történet:

Gimil-Ninurta Nippuri polgár, de alacsony sorú szegény ember, aki egyszer a város piacán eladja egyetlen köpenyét, kecskét vesz rajta, s a város elöljárójához megy, hogy az ajándékkal fordítson sorsán. Az elöljáró elfogadja a megvesztegető ajándékot, de cserébe csak egy csonttal és egy jó veréssel fizeti ki Gimil-Ninurtát, majd kidobatja a palotájából. Hősünk ekkor fogadalmat tesz, hogy háromszorosan fogja visszafizetni a sérelmet az igazságtalan elöljárón, aki a a fenyegetést hallván persze hahotára fakad.

Gimil-Ninurta később, mint királyi küldönc állít be az elöljáróhoz. A dús lakmározás után, miután mindenki elalszik, csellel magához veszi az elöljáró kincseskamrájának az aranyát, és őt magát jól megveri.

Üzenetet hagy, hogy a három tartozásból egyet lerótt, kettővel tartozik még.

Másodszor egy távolabb fekvő város, Iszin orvosaként állít be. A ház népét azzal az ürüggyel távolítja el a verés színhelyétől, hogy mestersége teendőit sötétségben, magánban kell végezni. Majd ezúttal is jól elveri a gonosz elöljárót, és ugyan úgy üzenetet hagy, hogy még jár egy verés.

Harmadszorra felbérel valakit, aki a ház előtt elkiáltja magát: "Az elöljáró kapuján betörök! Én vagyok az a kecskés!" – s amikor az egész háznép annak a nyomába eredt, ő besétált az üres házba, és ismét alaposan elverte az elöljárót.

A Sumér sztori főszereplője, Dzsimil-Ninurta tehát a második visszavágáskor orvosnak öltözve leckézteti meg az urat, és a harmadik visszavágás is kísértetiesen hasonló, legalábbis a szerzői jog alapján. Azt azonban még nem sikerült kideríteni az illetékeseknek pontosan, hogy a több-ezer év és a több-ezer kilométer távolság ellenére hogyan őrizhet a két történet ekkora azonosságot. Hiszen a hivatalos tudomány szerint, csak annyi a közünk lehet ehhez a történethez is, hogy őseink biztosan útközben hallották valahol...