VALÓBAN? - ZEN TÖRTÉNET

 Hakuin zen mestert a tiszta életéért csodálták a szomszédjai. A közelében lakott egy gyönyörűséges japán lány, kinek szülei élelmiszerbolt tulajdonosai voltak. Hirtelen, minden figyelmeztetés nélkül, a szülők észrevették, hogy leányuk kisbabát vár. Szörnyen megdühödtek, de a lány nem volt hajlandó elárulni, ki a gyermeke apja. Majd hosszas faggatás után, végre kimondta a nevét: "Hakuin az."

 A szülök dühösen elmentek a mesterhez, aki csak ennyit kérdezett: - Valóban? Miután a kisbaba megszületett, elvitték Hakuinhoz. A mester addigra elvesztette jó hírét, ami egyáltalán nem bosszantotta, és a gyermeknek jó gondját viselte. A szomszédjaitól szerzett tejet és minden mást, amire a kicsinek szüksége volt. Egy évvel késöbb a leányanya, gyötrő hallgatását megtörve, bevallotta szüleinek az igazat. A gyermek igazi apja egy fiatal férfi volt, aki a halpiacon dolgozott. A leány anyja és apja nyomban elmentek Hakuinhoz, hogy bocsánatát kérjék. Hosszasan mentegetőztek, és visszakérték a gyermeket.

 Hakuin beleegyezett, és a kicsit átadva, mindössze ennyit kérdezett: - Valóban?

Zen tantörténet.

 A zen lényege a megvilágosodás. Ezek a történetek a megvilágosodásról szólnak. A zen tanítvány legtöbbször egy szó vagy egy cselekedet hatására világosodik meg. De a megvilágosodást nem okozza semmi. Olyan, mint a felhők mögül előbukkanó nap. Hirtelen jön, és áthatja világosságával a világmindenséget. Aki ezt megtapasztalja, az többé nem tesz különbséget a megvilágosodás és a nem-megvilágosodás között. Mert látja, hogy egylényegűek, ugyanaz a forrásuk. Ez a forrás: Ki vagyok én? Ez a zen lényege, hogy én már tudom ki vagyok, így bárki mondhat bármit az nem bánt, vagy sért... Már nincs szükségem arra, hogy mások mondják meg, hogy ki vagyok én...