A HÁBORÚ ÁRA 

  Ha Ukrajnának csak a gazdaság adottságait nézzük, nyersanyagkincs, a termőföldek gazdagsága, a világ leggazdagabb országai között lenne a helye. Az Ukrán nép mindeddig ebből vajmi keveset érzékelt, s ha így mennek tovább a dolgok nem is fog!

Mert sajnos tény, hogyha Ukrajna egy kietlen köves, nyersanyagokban szegény pusztaság lenne, ez a háború valószínűleg soha nem tör ki. Mert ezen háború finanszírozásénak a fedezete, Ukrajna természeti kincsei, és olcsó munkaereje!

 Így sajnos az Ukrán nép ebben a háborúban már vesztett, bármi lesz a végkimenetel! Mert akik finanszírozzák ezt a háborút, a végén mindenképpen benyújtják a számlát, hiszen tudják, bőven van fedezet. Mert gondoljunk bele: Az üzleti élet vajon meddig finanszírozná, hogy szimpla hazaszeretetből öldössék egymást az emberek, miközben a háború hozzávetőleg napi százmillió dollárba kerül mindkét oldalon?

 Persze a felszínen minden háború mozgatórugója a hazaszeretet, hiszen minden katona láthatóan a hazáját szolgálja! Amiről kevesebbet beszélnek és ezért szinte láthatatlan, hogy alapvetően minden háború kivétel nélkül, gazdasági érdekek ütközése!

 Az egyszerű, tiszta szívű emberek hiába harcolnak a hazaszeretetért, hiába adják az életüket az igazságért, hiába tény, hogy erről a háborúról a legkevésbé ők tehetnek! Ha egyszer vége lesz, mindenképpen velük fizettetik meg a háború árát, kamatostul…

Mert minden háborúban emberek adják a vérüket, az életüket, a hazáért, a szabadságért, a dicsőségért! Miközben még a gyerekeik, unokáik is fizetik mindennek az árát évtizedekig; Közben szenvednek, nélkülöznek, félnek, gyászolják a veszteségüket.

Míg a háború nyertesei lázasan számolják és ünneplik a vérben forgatott profitot…

 Csak annyit mondok ne irigyeld senkitől az így szerzett gazdagságot! Mert az élet előbb-utóbb benyújtja a számlát mindenkinek...

 Juhász Zsolt